490 éve harangoznak 11 kor kőszegen

Kőszeg várostromát I. Szulejmán szultán vezette 1532 nyár végén.A kőszegi vár viszonylag kicsinek számított, de ennek az ostroma három hétig tartott,és a török támadásoknak Jurisics Miklós várkapitánnyal álltak ellen. A várat alig félszáz katona védte, mellettük képzetlen parasztok is harcoltak a túlerő ellen. A várvédőket segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket és a változó időjárást. Magyarországon 
ebben az ostromban kezdték alkalmazni az aknaharcot.  Jurisics érdeme, hogy néhány aknát, aránylag kevéssé képzett védővel meg tudott semmisíteni.
A török eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban már próbálkozott, de kudarcot vallott.

Augusztus 13-án a törökök elindították az első rohamot a falak ellen, s négy ponton létrákat állítottak. A támadást azonban Jurisics visszaverte.
A következő lépésben aknamunkálatok kezdődtek. Hogy a falakról irányított ágyúzástól, muskétatűztől és nyilaktól védve legyenek, fával feltöltötték a várárkot, valamint favédművek mögött állva, a falakat három helyen aláaknázták. A védők viszont ellen aknákat ástak és sikerült tönkretenniük a török aknászok a munkáját, a munkásokat pedig elijeszteni a lyukaktól.
Egy helyen a törököknek sikerült aknát robbantaniuk, amivel 18–30 m-es hosszúságban leomlott a fal és a készenlétben álló gyalogság több hullámban vezényelt rohamot. A védők erős tüzet nyitottak a rohamozókra, amelyet másfél óra után beszüntettek a törökök és visszavonultak eredeti állásaikba.

A roham sikeres elhárítása után Jurisics a leomlott falszakaszt ideiglenesen földet tömött hordókkal, gerendákkal összeillesztve helyreállította, ez azonban csak pillanatnyi ideig bírhatta a tüzérségi tüzet.
A török sereg újabb aknarobbantásokkal próbálkozott, de érdemleges eredményt nem ért el.
Az igazi tehertétel viszont ekkor következett, mert a törökök hatalmas szálfákat hordattak a várfalakhoz, ahol a várfalaknál is magasabb ostromtornyok építésére került sor. Ezen keresztül a várat és a várost tűz alatt tarthatták és a falak megmászása nélkül indíthattak rohamot.
Egyik este a védők kiosontak a várból és az egyik tornyot felgyújtottak, de a törököknek a tüzet sikerült eloltaniuk.


Az utolsó roham (amely egyesek szerint a végső roham is lett volna) elmaradt. Először is a török betartotta a szavát, amely a védők szempontjából mindenféleképpen előnyös volt. Az ajánlat abból állt, hogy a vár ugyan a védőknél maradhat, ha törökök kitűzhetik rá a lófarkas zászlót. Jurisicsnek 200 emberrel s a rommá lőtt várral a háta mögött nem sok esélye lett volna, ezért elfogadta az ajánlatot, s így 1532. augusztus 29-én 11 órakor (ezért Kőszegen a mai napig 11-kor meghúzzák a harangot) a törökök elvonultak a vár alól.