Egy feltehetően 11-12. században épült, egyhajós templom maradványait azonosították a jáki Szent György-templom főhajójában. A kutatás újraírta az emblematikus műemlék történetének első fejezeteit.

Ják– A napokban fejeződött be a jáki templom belsejében folytatott régészeti feltárás, amely az első alkalom volt arra, hogy a padlószint alatt kutathassanak a szakemberek. Február elején már beszámoltunk róla, hogy a déli toronyaljban több temetkezés között feltártak egy téglasírt – benne egy férfi földi maradványaival -, amely feltehetően a mai, korábban apátsági templomot alapító Jáki Nagy Márton sírja lehetett, a munka folytatásaként pedig a karzat alatt, illetve a főhajóban egy korábbi templom maradványait azonosították.

Balra látható Jáki Nagy Márton sírja
Fotó: Prim M.

Már korábban is mutattak arra jelek, hogy a ma ismert jáki templomot nem előzmények nélkül emelték a 13. században” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak dr. Pap Ildikó Katalin ásatásvezető régész. „A déli mellékhajó tavalyi kutatása során például egy falat azonosítottunk, amely az egykori kolostor és a templom főhajója között húzódott észak-déli irányban. Leginkább arra számítottunk tehát, hogy a főhajóban kell keresnünk a korábbi templomot.

A feltevést sikerült igazolni, hiszen a karzat alatti térben és a mai főhajó pillérsorainál is megtalálták a korábbi templom maradványait. Ják első temploma a 11-12. században épült, egyhajós épület volt, nyugati részén Westwerk-jellegű bővítménnyel, keleten egyenes szentélyzáródással. Utóbbinak csak csekély nyomai maradtak, hiszen a Szent György-templomba a 13. századi építést követően az újkorig temetkeztek és a sírok szinte teljesen megsemmisítették a korábbi templom keleti végét.

A falmaradványok mellett temetkezések sokaságát azonosították. Volt olyan sír, amelyet még az első templom építése előtt létesítettek (a jáki templom körül már korábban egy 10-11. századtól használt, kezdetben pogány, majd keresztény temető kilencszáz sírját tárta fel Valter Ilona és Hajmási Erika). Azonosítottak az első templomba eltemetett halottakat, ám a legtöbb sír már a 13. század utánra volt datálható, amikor már a ma látható háromhajós épület állt. A késő középkori és kora újkori temetkezéseknél több esetben is megmaradt az elhunyt viselete, vagy annak részletei – ezek közül kiemelkedő egy 16. századi miseruha.

Az előkerült miseruha
Fotó: Prim M.

Az ásatás befejeztével a templom falfelületeinek és kifestésének megtisztítása, konzerválása következik” – tette hozzá Sarkadi Márton építészmérnök, műemlékvédelmi szakértő, a helyreállítási munkák Szombathelyi Egyházmegye által megbízott szakmai koordinátora. „A leglátványosabb falkép a Szent György-freskó, amelyet az elmúlt egy évszázadban a főoltár baldachinja rejtett el a látogatók szemei elől. Ez az időben legelső ismert magyarországi falra festett oltárkép, amely szerencsére jó állapotban maradt fenn, részben annak köszönhetően, hogy Möller István és Czobor Béla feltárta, majd 1937-ben Mauro Pellicioli olasz restaurátor irányításával restaurálták.

A jáki templom felújítása, illetve a környezetébe tervezett látogatóközpont és kiállítótér felépítése és a tárlat berendezése a tervek szerint jövőre fejeződik be.

Vélemény, hozzászólás?
You May Also Like

Egyedülálló dokumentáció készül a jáki templomról

2019.08.08.                       …

Jákra látogatott az agrárminiszter

Rácz Károly gazdaságában járt az agrárminiszter, muraközi lovakat, magyartarkát és sertéseket láthatott…

Feltáratlan titkok

A Jáki templomdombon az idei évre tervezett ásatások egyik célja, hogy a…

Utasellátó története

Rántott húsos szendvics Rákosrendezőn és bécsi szelet a bécsi gyorson. Az Utasellátó szocialista óriásvállalat e két állomás között kitöltött mindent, földön, vízen és levegőn. Retróvilág, retrókereskedelem.