A pandémia idején elmaradtak a fellépések, felszabadult egy csomó szabadidőnk, ezért nekiláttunk feldolgozni azokat a gyűjtéseket, amiket már több éve hallgattam – mondta el Földesi János, a zenekar vezetője. – Az első kötet Békefi Antal gyűjtése nyomán készült, 2018-ban kaptuk meg az örökösétől a tizenöt éve áhított hangzó anyagot. Két évig hallgattam, és kiválogattam belőle azokat, amiket a zenészek és a táncosok használni tudnak. Feleségemmel, Rózával elhatároztuk, hogy hosszú zenei (ugrós, csárdás, friss) folyamatokat készítünk, hogy táncot lehessen rá tanítani, megírtuk a hegedűszólamot, hozzá a brácsa- és bőgőkíséretet. 2019 őszére készült el, óriási siker lett, feldolgozták a hagyományőrzők, koreográfiák készültek rá. Aztán a sikeren felbuzdulva folytattuk a vasi gyűjtések élővé tételét. Ismét pályáztunk a Csoóri Sándor Alapítványhoz, mert most úgyis van időnk, és nyertünk.

A Talpalávaló vasi népzene második része úgy született, hogy Földesi János a Savaria Múzeumban megtalálta Horváth Sándor segítségével Imre Sándor, a kisrákosi tanító gyűjtését. A Boglya-kötet közli a kéziratban lejegyzett tizenkét kisrákosi tánc leírását, a táncokhoz leírt zenéket, valamint a szerző táncalkalmakról és viseletekről szóló írását. Ezzel feladatot és lehetőséget adnak a vasiaknak, hogy rekonstruálhassák a táncokat. Az első kötet is közösségteremtő volt, ezt a másodikat is annak szánják. – A kötet második része dr. Gaál Károly gyűjtéseire alapoz, akivel a 2000-es évek elején személyesen is találkoztunk. Körülbelül kétezer órányi gyűjtést végzett a mai Burgenland, Őrvidék területén. Így megtaláltuk felvételen a teljes őriszigeti, alsóőri lakodalom vőfélyverseit, meséket a ceremónia lefolyásáról, most közzétesszük. Egy teljes lakodalmat vettünk a könyv mellékleteként kiadott CD-re, műsorszerűen, mert akkor még nem tudtuk, hogy lesz lehetőségünk egy harmadik kötetre.

A Boglya próbákon az unoka, Földesi Sára is részt vesz
Fotó: Földesiné Kovács Tamara

Az Őrvidéki lakodalmas versei közé beillesztett dalok egy része Barsi Ernő kötetéből való. Mivel hangzó anyagot nem sikerült beszerezni, ezt a hét dalt a Boglya teszi élővé. A betétdalok között vannak az első világháborúhoz köthető katonadalok is. A betétdalok másik része Kertész Gyula gyűjtéséből való. A Boglya már dolgozik a harmadik köteten, amely csak dr. Gaál Károly gyűjtését dolgozza fel, olyan zenéket, amiket majorságokban gyűjtött a parasztoktól. Földesi Jánostól azt is megtudtuk, hogy a munkamódszer az, hogy ő hallgatja a felvételeket, miközben a műhelyében farag. Amit érdemesnek tart, átveszi magának, válogatást készít. Eddig kilencven dallamot válogatott ki. A felesége, Róza lejegyzi az énekeket, Pusztainé Sebők Lívia a citeradallamokat. Ők jól tudnak kottázni, Földesi János pedig a szövegeket írja le. Róza megcsinálja a hegedűszólamot, János a fiával, ifjabb Földesi Jánossal a kíséretet. De nem akárhogy, mert sokat hallgatják az eredeti vasi vonós bandákat is, elmentek Percsák Sándorhoz tanulni, aki mindent megmutatott, és abban az akkordstílusban maradnak ők is, ahogy régen volt.A Covid alatt a Boglya családi összeállásban muzsikálgat: megszületett unokájuk, ifjabb Földesi János kislánya, Sára, most nyolc hónapos. Minden hétvégén összeállnak, és muzsikálnak neki egy órát, Sára örül, rikogat vagy éppen elnyugszik, elalszik a népzenére. Kezébe adták már a vonót is, jól megmarkolta. A nagypapa rajong érte, csodálatosnak tartja.

You May Also Like

Leadható a használt sütőolaj minden Szombathelyi óvodánál

SZOMBATHELY – A szombathelyi Gazdag Erzsi Óvodánál számolt be Németh Ákos, Szombathely…

Wagner András nevét veszi fel a Csónakázótó sétánya

Wagner Andrásról nevezik el a Szombathelyi Csónakázótó sétányt 2023-tól.

Elbontják a meteorológiai állomást

Egy nagy gyáregység épül a sokáig kihasználatlan egykori honvédségi területre, Szombathely határában. Szerdára eltűnt az egykori meteorológiai állomás épülete és megkezdik a katonai gyakorlótér ledózerolását is. Megmutatjuk az egykori kiskertek még néhány napig álló kisházait, bungijait is.

Kevesebb és drágább is lehet a méz idén

Idén sincsenek könnyű helyzetben a hazai méhészek, a tavaszi fagy ugyanis megtizedelte a virágzó növényeket, az akác például nagy mértékben károsodott.