A víz helyben tapasztalható problémáiról, a Gyöngyös-patak kiszáradásáról, a természetes vízmegtartás lehetőségeiről és a közös cselekvésről is szó esett a Vasi Vízőrzők szeptember 3-i alapítógyűlésén. A kezdeményezéshez civilek és különböző területeken dolgozó szakemberek is csatlakoztak, de ez még csak a kezdet: várnak még sok tenni akaró embert, hogy egy élhető jövőt teremtsünk.
Most már tényleg érezhetjük a saját bőrünkön is a klímaváltozás legkülönbözőbb hatásait: az idei nyár is bőven tartogatott meglepetéseket a csapadékhiánytól kezdve az energiaválságon át egészen a hőkupoláig, hogy csak néhányat említsünk az egyre gyakoribbá váló problémák közül. Ahhoz, hogy a tettek mezőjére kell lépni, kétség sem fér, ám adódik a kérdés: mégis hogyan?
Egy maroknyi lelkes civil, néhány szakemberrel kiegészülve nemrég úgy döntött, hogy tesz egy első lépést, és megalapítja a Vasi Vízőrzők közösségét, hogy közösen törjék a fejüket, és próbáljanak megoldásokat találni a problémák egyre csak bővülő sorára.
Nem elég csak beszélni róla – tenni kell
A Vasi Vízőrzők alapítógyűlését csütörtökön délután tartották a szombathelyi Spriccben. A közösség létrehozását Németh-Jeles Petra kezdeményezte; célja egy olyan aktív helyi közösség életre hívása, amely tudásmegosztással és konkrét gyakorlati lépésekkel foglalkozik a víz- és környezetvédelmi problémákkal.
Mint elmondta, kertészmérnökként és civilként vesz részt a munkában, ugyanakkor kétgyermekes szülőként különösen fontos számára, hogy a következő generáció számára is élhető környezet maradjon.
„Nagyon szeretném, hogy létrejöjjön egy olyan közösség, ami fizikai szinteken, egy ilyen tudásmegosztásos alapon elindítana valamit. És be tudnánk csatlakozni az országos vízőrző mozgalomhoz ezáltal, mert holisztikusan érdemes ezt nézni, kezelni” – hangsúlyozta Németh-Jeles Petra.
A találkozón Bozzay Balázs, a 10 millió fa mozgalom erdészeti szakértője arról beszélt, hogy a vízhiány már az ország számos pontján komoly problémát jelent, ám a Nyugat-Dunántúl helyzete egyelőre kedvezőbb az ország más térségeihez képest. Szerinte azonban a térségben is láthatók azok a jelek, amelyek miatt sürgető a cselekvés.
„Teljesen mindegy, milyen kicsit teszünk, tegyünk valamit, ne csak dumáljunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mozgalom legfontosabb célja egy helyben is cselekvőképes aktív közösség létrehozása.
Alkalmazkodás és komplex szemlélet
A résztvevők között ott volt Németh Ákos, Szombathely fenntartható fejlődésért és klímapolitikáért felelős tanácsnoka is. Úgy véli, a hangsúly azon van, hogy a már érzékelhető változásokhoz hogyan tud alkalmazkodni a helyi közösség.
„Fel kell készülnünk azokra a változásokra, amiket már a mindennapokban érezhetünk a bőrünkön. Szerintem ezen van a hangsúly, hogy hogyan tudunk közösen felkészülni arra, ami ránk vár” – mondta a tanácsnok.
A beszélgetésen terítékre került a permakultúra, a természetes vízmegtartás és a közterületek környezettudatosabb kezelése is. Ács Patrícia, a Magyar Permakultúra Egyesület operatív vezetője rámutatott: a permakultúra nem csupán a vízről szól, hanem egy komplex, körforgásos rendszerben gondolkodik, amelynek a víz csak az egyik, de kiemelten fontos eleme.
A résztvevők között több olyan civil is akadt, aki közvetlenül a Gyöngyös-patak környezetében él, vagy korábban behatóan foglalkozott a meder és a vízi világ állapotával. Szó esett a kiskerttulajdonosok vízhasználatáról, a kisebb, magánkezdeményezésű gátak kérdéséről, valamint arról is, hogyan lehetne a lakosságot hatékonyabban bevonni a vízmegtartással kapcsolatos gondolkodásba. Hangsúlyosan előkerült az a szempont is, hogy a vízzel kapcsolatos beavatkozásoknál nem elég egy-egy kisebb részproblémát önmagában vizsgálni: a vízhálózat egészét, a természetes rendszerek összefüggéseit és a hosszú távú hatásokat is figyelembe kell venni.
Szakmai összefogás és a jövőbeli tervek
A szervezők a jövőben konkrét akciókat és terepi programokat is szeretnének indítani. Az alapítógyűlésen felvetődött a mederbejárások lehetősége, valamint olyan helyi beavatkozások kidolgozása, amelyek szakmai alapokon segíthetik a víz helyben tartását. A cél ugyanakkor nem egy kész megoldáscsomag készen kapott átadása, hanem annak közös kialakítása, hogy helyben mit lehet és mit érdemes tenni.
A találkozón a civilek mellett számos intézmény és szervezet képviselője is bemutatkozott, akik természetvédelmi, erdészeti, vízügyi vagy biológiai területen dolgoznak (vagy dolgoztak korábban). Jelen volt többek között az Őrségi Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. is.
A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kapy Ancsa és Wiktora Krisztián a Tiszta Szombathelyi Parkerdőért csoporttal, Vörös Norbert biológus és Varga László erdész is – de ez még csak a kezdet. A Vasi Vízőrzők várnak minden olyan érdeklődőt, aki tenni szeretne a térség víz- és természeti értékeinek megőrzéséért.
